Az előadás központjában az önkéntesség állt. Először az előadó feltérképezte a gyerekek tudását a témáról. A beszélgetés alatt a tanulók feloldódtak, ráhangolódtak a kérdésekre.
Ezután az önkéntesség fogalmát próbálták meghatározni közösen. Végezetül kimondták, hogy: „olyan tevékenység, melyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, belföldön vagy külföldön a közös jó érdekében személyes akaratból végeznek anyagi ellenszolgáltatás nélkül”. Majd az önkéntesség különböző színhelyeit járták körbe. A tűzoltóság több gyereket is rendkívül érdekelt. Többen is szerettek volna felnőtt korukban önkéntes tűzoltók lenni. Miközben megbeszélték az ezzel járó feladatokat, szóba kerültek az olyan fogalmak is, amelyek egy segíteni akaró embernek a jellemzői kell legyenek. Az empátiára nagyon sok példát meséltek. Így jutottak el az önkéntes állatvédőkig, hiszen minden gyerek imádja az állatokat. Többen részt vettek pl. a menhelyen az önkéntes munkában, és úgy gondolták, hogy a társadalomnak és az egyénnek is nagy hasznára válik. A bohócdoktorok témája is felmerült, hiszen sokan találkoztak velük, és amikor betegek voltak, nagyon jól esett nekik, hogy felvidították őket a kórházban.
Mindenkinek tetszett a foglalkozás, hiszen nagyon sok olyan dologról esett szó, amely a tanulókat érdekli.
2018. 03.21.